Mottó: Láttál-e már fa tetején jurtát, mit egy kurta nyelű lándzsa hegye fúrt át?

ZorróAszter

Lehet-e autogravitáció a testek tehetetlensége?

2017. július 04. - ZorróAszter

Engem mindigis nagyon érdekelt az az egyszerű kis kérdés, hogy mi is a kapcsolat a két látszólag különböző dolog között, hogy a tárgyaknak súlya van, vagyis hat rájuk a gravitáció - praktikusan itt a környezetünkben jellemzően a Föld gravitációja.

És aközött a látszólag teljesen másik dolog között, hogy ha ezt a tárgyat arrébb akarjuk taszítani, akkor ahhoz erőt kell kifejtenünk. Vagy ha valaki már megtaszajtotta, akkor erőt kell kifejtenünk a megállításához.

Azaz mi a különbség súlyos és a tehetetlen tömeg között.

Nekem speciel Newton hozzáállása tetszik a legkevésbé, miszerint „Nem gyártok hipotéziseket”. (Pedig egyébként csípem az öreget.)

De a másik homályos magyarázat se nagyon tetszik, miszerint a világegyetemben lévő összes többi anyag által keltett gravitációs mező okozza azt, hogy egy tömeggel rendelkező testet nehéz mozgásba hozni, vagy ha már mozog, akkor megállítani. Ez Eintsein professzorának, Ernst Mach professzornak a magyarázata (Mach-elv). (És tulajdonképen úgy hírlik, maga Einstein is ezt vallotta haláláig.)

Vagyis ő tulajdonképpen azt mondja, hogy ha csak egy 1 tonnás kőgolyó lenne az egész világegyetemben, és egy bója a viszonyítás kedvéért rajtunk, kísérletezőkön kívül, akkor azt a kőgolyót minden erőfeszítés nélkül lökdösgethetnénk akármilyen sebességre a bójához képest. Sőt ha jól belegondolunk, a legkisebb pöccintésünkre is azonnal fénysebességre gyorsulna.

 

Nem segít a dolgon Higgs se. Ő úgy hírlik, megmagyarázza magát a tömeget, mint olyat, de eme viselkedésének (tehetetlenség) mélyebb okát nem.

Namármost én ezzel sokakat maceráltam a környezetemben, már aki hagyta magát, de most az jutott eszembe, hogy Einstein tulajdonképpen tökéletesen megmondta, hogy mi is itt a helyzet, csak maga se vallotta be magának?

Vagy tudta, csak nem mondta ki valamiért? Vagy még ki is mondta, csak én nem hallottam róla?

 

Mert hát mi is itt a helyzet?

 

Tőle tudjuk, hogy minden tömeg meggörbíti maga körül a teret a tömegétől függő mértékben.

És azt is tudjuk, ő mondta ki, hogy semmilyen kölcsönhatás sem terjedhet legfeljebb fénysebességgel.

 

Ha pedig ez így van, akkor ezzel azt is mondja, hogy maga a gravitáció sem terjedhet legfeljebb fénysebességgel. Bár ezt ugye máig se bizonyította senki.

 

Pedig hát a bizonyíték maga a tehetetlen tömeg lehetne. Ennek a jelenségnek, a testek tehetetlenségének a megléte.

Mert hát mi is a helyzet a tehetetlen tömeggel?

Hát az, hogy egy tömeg bármilyen kicsi is, meggörbíti maga körül a teret.

Ha megmozdítom akármilyen kis erővel és akármilyen kicsit is változik meg ettől a mozgásállapota (gyorsul), a saját maga generálta térgörbület nem követheti azonnal a változást, hanem csupán fénysebességgel.

Ilyenkor pedig a gravitáció, a test saját maga által keltett gravitációja ellen kell dolgozni. És ez lenne maga a tehetetlen tömeg jelensége.

Tehát eszerint a tehetetlenséget is a gravitáció jelensége okozná, mégpedig a tehetetlen tömeg egyfajta öntömegvonzása, autogravitációja, vagyis elmozdulása a sajátmaga által keltett téridő görbület centrumához képest, amely mintegy „visszahúzza”, „visszavonzza” őt magát, ha gyorsítani akarom. (Lassításnál fordítva: ott a szellemtérgörbület megelőzi a testét, és ellentétes irányból fejt ki visszahúzó erőt.)

 

Vagyis a tehetetlenség jelensége nem akkor szűnne meg, ha eltűnne a világegyetem összes többi anyaga, a sokszázmilliárd galaxis minden sötét anyaggal egyetemben.

Hanem akkor, ha a gravitáció terjedési sebessége végtelen lenne. És azért a testek tömegközéppontja és az általuk keltett téridő görbület centruma mindig mindenkor hajszálpontosan egybeesne.

 

(Másik érdekes következmény, hogy mivel a fénysebesség nagyon nagy, ezért a gyorsított test tömegközéppontját a térgörbület középpontja nagyon közel (nanométerekre) követi. Vagyis ez azt mutatja, hogy a gravitációs törvény egészen kicsi távolságoknál nem érvényes. Más függvény szerint változik. De ez várható is volt, hiszen nullához tartó távolságoknál végtelenhez tartana. Ebből a jelenségből viszont kikövetkeztethető lenne a gravitációs törvény az abszolút parányi távolságokon.)

 

És akkor már csak az az egy kérdés maradt, hogy miért nincs ez így leírva sehol? Vagy le van írva, csak én nem találtam? Vagy azért, mert ekkora marhaságot még kisiskolások se írnának le?

 

Pedig a kisiskolások is nyernének vele: soha többé nem lehetne legorombítani őket, ha véletlenül tömeg helyett súlyt mondanak :o)

 

 

2017. 07. 14.

 

További cikkek »»»»

Ne nézd a hozzászólások dátumát! Szólj hozzá bátran bármikor!

A bejegyzés trackback címe:

https://zorroaszter.blog.hu/api/trackback/id/tr8312641217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CsipkeRózsa 2017.07.14. 18:53:31

Ez igazán érdekes téma, a kérdőjeleket megoldhatja, mondjuk akit úgy becéznek, hogy Zweinstein.

"Pedig a kisiskolások is nyernének vele: soha többé nem lehetne legorombítani őket, ha véletlenül tömeg helyett súlyt mondanak :o)"

Én úgy emlékszem, hogy a tömeg kifejezést azóta használják a mennyiségnél, mióta az SI mértékegységet bevezették. Lehet, hogy most buktam meg a IV. osztályban.

ZorróAszter 2017.07.14. 19:44:09

Kedves CsipkeRózsa!

Úgy látszott, a kutyát se érdekel ez a kérdés, úgyhogy feltettem az index fórumra is.

A tömeg az adott tárgyra jellemző állandó. A súly az az, hogy mekkora erővel húzza a testet a Föld tömegvonzása.

Ezért mondjuk hogy például súlytalanság és nem tömegtelenség.

De bukás nincs, mert erről még űrhajósok is elfeledkeznek. Ezért van annyi kézsérülés az űrállomásokon: az űrhajós lebeg, nincs súlya, és elfeledkezik róla, hogy tömege ugyanúgy van: lábbal ellöki magát a faltól, a túlsó falnál meg kézzel fékezi le magát. De az ember lába sokkal erősebb, mint a keze, ezért ha nem figyel eléggé, azt a csuklója bánja.

CsipkeRózsa 2017.07.15. 13:36:12

Tisztelt ZorróAszter,

Eszembe jutott, hogy ezt a témát a rá lehetne tenni a Wikipédiára, közben megtaláltam, hogy ott is megvan.
Láttam, hogy az Index fórumon több, az íráson elgondolkodó hozzászóló, vitázó is van.

pietnik 2017.07.15. 15:04:45

Szóval akkor én is rossz helyről,és erővel rugaszkodtam el,mert egy hete fáj,és dagadt mindkét csuklóm!Akkor nem is öregkori reuma hanem csak helytelen gravitáció-ismeret!
Kedves Zorró,ne haragudjon meg a süket viccért,de már csak kapisgálom mára a fizikát!Igaz,annyit még tudok,hogy miért nem szabad rálépni a grábla rövid fokaira!Azért,mert a nyele nagyon gorombán vágja orrba a figyelmetlen gyaloglót!
Na,és hogy tovább bosszantsam,utalnék megint csak az alternatív hírekre,amelyek hasonló ,számomra csak sejtett ,gravitáció-ellenes kísérletekkel próbálják meg cáfolni Einstein,meg mások igazságát a fénysebességgel,és a gravitáció legyőzésével kapcsolatosan!
Ha jól sejtem,akkor az ön témája bevezetője lenne a modern quantum-fizika előszobájába,amelynek nyomán majd (vagy már ma,vagy kiváltságosoknak már tegnap!) a gravitációt legyőzve többszörös fénysebességgel fogunk száguldozni az űrben(ha majd megengedik nekünk a galaktikus föderációk!)
és a tér-idő meggörbítésével elképzelhetetlen távolságokat(több milliárd fényévnyi ) megtéve pár pillanat alatt!

ZorróAszter 2017.07.15. 20:18:04

@CsipkeRózsa:

Kedves CsipkeRózsa!

Ilyeneket nem szabad feltenni a wikipédiára. Csak a próbalapomon van fenn piszkozatban, de azt rendes wikipédia látogató nem találhatja meg keresővel.. Az is csak azért, mert meg akartam nézni, hogy van-e benne helyesírási hiba, mert csak ott működik nekem. Erre benne maradt a bólya.

Igen. Az index fórumra már feltettem pár kérést. Azt hiszem, Creativenak hivnak egy szemlátomást hivatásos fizikust, aki már többször megjelent nálam, és szép szelíden de határozottan megmondta, mi a dörgés. Meg még van pár másik ilyen olvtárs is. Most hirtelen nem ugrik be a nickjük, mert jó régen fórumoztam az indexen.

ZorróAszter 2017.07.15. 20:36:05

Nem-nem, kedves Pietnik!

Ez nem olyasmi. Ez az a téma, hogy a testeknek ugye van súlya, ami a tömegtől függ itt a Földön. És van egy másik tömege is a tárgyaknak, ami miatt nehéz őket megmozdítani.

Namost mindenki Newton óta nagyon-nagyon erősen sejti, hogy ennek a két dolognak az oka, a súlyos tömeg és a tehetetlen tömeg az nem csak nagyon-nagyon hasonló, hanem egy és ugyanaz.

100 éve Eötvös Loránt évekig foglalkozott különdféle anyagok lemérésével, sokezer anyagot vizsgált meg, és ennek alapján jelentette ki, hogy öt tizedesjegy pontossággal minimum megegyezik a súlyos tömeg és a tehetetlen tömeg.

Pár éve, rendszerváltás előtt amerikaiak jártak az eltén, és lefotózták Eötvös eredeti mérési jegyzőkönyveit, meg a műszereit. Az ELTÉ-sek nagyon örültek, mert ők is mehettek viszontlátogatásra amerikába, ugyhogy nagyon a kedvükbe jártak. Egy nap váratlanul az egyik ami kérdezik, hogy hol van ez a Szentlélek utca. Szentlélek utca??? Ilyen utca nincs. De van. De nincs.
Na jó, miért akarod megtalálni a Szentlélek utcát?
Mert el akarok menni Krompacher és fiához megrendelni a bálnazsírt.

A magyarok jót röhögtek, hogy hol van az már két világháború, 56 meg X db rendszerváltás után?

A lényeg: Eötvös még a bálnazsírt is lemérte, és az amik megismételték stúrópróbaszerűen a kisérleteit.
Az öreg meg a mérési hegyzőkönyvbe azt is beírta akkurátusan, hol rendelte az anyagot.

Szóval ez a cikk arra lenne megoldás, hogy nem csoda, hogy a két tömeg azonosnak tűnik, mert a tehetetlenséget is a gravitáció okozza. Öngravitáció.