A tüntetők. Balra géppisztolyos rohamrendőrök. 1961. október 17., Párizs.
Kedves Mis!
Az írásában hamisítványként tárgyalt fotót sikerült változatlan formában megtalálnom a Le Monde című francia napilapnak az 1961. október 17-i tüntetésen történt vérengzést tárgyaló hangalámondásos fotógyűjteményében itt:
Les photos de la répression du 17 octobre 1961
(Fotók az elnyomásról 1961 október 17-n)
Mint közismert, a Le Monde a világ egyik leghitelesebbnek tartott napilapja. Nem tekintették 1961-ben sem és azóta sem az algériai Nemzeti Felszabadítási Front szócsövének.
A Le Mond több cikkében is tényként említi a tüntetésen elkövetett vérengzés megtörténtét, és hogy a francia sajtó és a világsajtó sikeresen titkolta el az eseményeket fél évszázadon keresztül.
A kép hitelességét alátámasztja az is, hogy mint kiderült, a párizsi Orly repülőtéren sok fotó készült, és ezek egy része megjelent a korabeli napilapokban.
Fotózott minimum az AFP fotósa, Henri Georges és egy Elie Kagan nevű fotós is.
Solide olvtárs kifogásai: Helytelen a képaláírásom és a dátumozásom.
Lehetne helytelen, mert én eredetileg nem vettem észre, hogy ez az Orly repülőtéren készült és a letartóztatott tüntetők Algériába deportálását ábrázolja. Azonban a képaláírás csak ennyi volt:
„A tüntetők. Balra géppisztolyos rohamrendőrök. 1961. október 17., Párizs.”
A következő mondat pedig véletlenül pont a letartóztatott tüntetőkről szól: „A letartóztatott tüntetőket brutálisan megverték. Autóbuszokkal szállítottak rendőrségi területre.”
Kétségtelen, ki lehetne térni részletesen a deportálásokra is, vagy kiegészíteni a képaláírást azzal hogy „Algériába deportálásuk előtt a párizsi Orly repülőtéren”, de az egész írásom összesen alig több mint 50 sor mégpedig az is jó nagy betűkkel.
Helyes-e a dátum?
Ahol a fotó megjelenik, ott mindenhol 1961. október 17-i dátum szerepel. A Le Monde-nál is. Azonban a l'Expresse és más lapok szerint is a deportálás két nap alatt történt. Ami a deportáltak nagy számát és az akkori jóval kisebb repülőgépes személyszállítási kapacitásokat tekintve nem csoda.
Konkrétumot erre nem találtam, de egyáltalán nem kizárt, hogy előre kitervelték, hogy a sebtiben összefogdosott hangadókat egyből még azon melegében kizsuppolják a reptérre.
Ezt látszik alátámasztani, hogy kis túlzással az embereket mintha skatulyából húzták volna ki. Nyoma sincs rajtuk a két napos összezsúfolt rendőrségi őrizet gyűrődésének, borostájának, fáradságának. Inkább néznek úgy ki, mintha közvetlenül a tüntetésről hozták volna őket. Azonkívül akárcsak a tüntetésen, itt sincs náluk se táska, se szatyor.
Két nap alatt a rokonok csak bejuttattak volna valamit kis csomagot a szeretteiknek. Elvégre a francia rendőrség mégsem Gestapo.
Amikor Tüntetés Párizsban című bejegyzésemhez Kokó olvtársunk egy másik képnek a hitelességével kapcsolatosan megtalált, én már gyanakodtam erre a fotóra, ezért már előbb visszatöltöttem a Google képkeresőjébe, és megpróbáltam a képet valamilyen hitelesnek tűnő, és főleg nemcsak online kiadású komoly forrásnál is megtalálni.
Csak a l'Express című újság online kiadásában sikerült mint félig-meddig elfogadható hitelességű lapban megtalálni.
A képen első pillantásra azt láttam gyanúsnak, hogy a rendőr géppisztolya furcsán, már-már geometriai pontossággal függőlegesen lóg és alatta van a karja.
Katonakorom emlékei szerint ez bár nem lehetetlen, de mi nem tettünk volna ilyet, mert a géppisztoly kifényesedett bőrszíja könnyen lecsúszhat a vállról. És ha erre ügyetlenül reagál az ember, akkor a csövével lefelé a kőre eshet, amiért komoly fenyítés jár akkor is, ha nem sérül meg a fegyver.
A másik, ami később tűnt fel, hogy ez nem ennek a géppisztoly típusnak a könnyített, visszatolható tusú változata, amit leggyakrabban a francia rendőröknél lehet látni (MAT 49), hanem a tömör tussal felszerelt és hosszabb csövű, inkább katonai változat (MAT 49/54)
A Googli kereső nem képes megtalálni a valamilyen alkalmazásba beágyazott fotókat, így nem találta meg akkor a nemzetközileg is a leghitelesebbek között számontartott Le Monde című napilap online változatának az 1961. október 17-i párizsi eseményekre vonatkozó hangalámondásos fotógyűjteményét. Pedig ezen a fotón kívül ott is szerepel egy másik fotó is ami megoldja a géppisztoly rejtélyét.
Egy mellékutca zárása a Le Monde gyűjteményéből. 1961. október 17., Párizs.
Látható, hogy ennél az utcazárnál is az egyik rendőrnél ilyen géppisztoly van, csak ő lejjebb eresztette a vállán és az egyik kezével a táras markolatot fogja. Vagyis a kifogásolt képen feltehetően az látszik, hogy a rendőr nem hanyag, hanem az összekulcsolt karjával megfeszíti a géppisztoly rövidre beállított szíját így az fentebb marad, és ezzel az enyhe feszítéssel megakadályozza azt is, hogy a géppisztoly leeshessen a válláról. A géppisztoly tusa így még éppen takar mindent, ami a szíjból vagy a csatjából esetleg látszhatna, ha engedné lejjebb csúszni.
További bizonyíték a kép hitelességére, hogy a helyszínen több felvétel is készült, ami különböző korabeli lapokban meg is jelent.
És legfőképpen az, hogy valójában egyik fotón sincs semmilyen kompromittáló jelenet.
Azt, hogy a rendőrnek joga van géppisztolyt készenlétben tartani, ha azt szükségesnek látja a saját védelmében, azt senki se vitatja.
Kokó felvetése: a másik fotó manipuláltnak látszik
12. Kokó
2015. 01. 12. 15:20
Aszter, kérem, valami nem stimmel azzal a fotóval, ahol az a két holttest fekszik a zebrán...
Olyan mintha egy montírozás lenne, de elég primitív...
Ha a lépcső és az úttest közötti burkolat "raszterének" a vonalait nézi azok tovább futnak a gk. oldalán és a tetején, valamint a járda szélén álló alak bokáján és a térde felett...
Ott mászkál a sok ember, de egyik sem néz a hullákra, még a szeme sarkából sem...
Holttestek a párizsi utcán. 1961. október 17.
A fotó felülről, talán lakóház minimum második emeleti ablak magasságából készülhetett.
Kokó feltehetően nem vette észre, hogy amit ügyetlen copy/paste körvonalnak néz, az valójában a trolibusz vezetékei.
Szemközt feltehetően nem egy ház előtti járda, hanem egy park ferde, nem derékszögű, lekerekített sarka látható. Esetleg Metró vagy inkább HÉV kijárata.
Érdekes lehet még a járda gránittömb szegélye. Ez Franciaországban sem olcsó, de Algériában biztosan aranyárban lehetett. Nem találtam algériai fotót, amin ilyen látszana. Csak Párizsit. Párizsban viszont általános.
Továbbá a gyalogátkelő kopott felfestése és a mellékutcát lezáró nálunk szokatlan szaggatott jelzés is érdekes lehet.
Ha Algírban vagy Oránban készült, akkor azért érdekes a felvétel, mert az iszlám országokban köztudomásúlag erős az idegenkedés az útburkolati jelektől. Ötven éve pláne. Igazhitű muszlim számára egyedül a betonfal az akadály. A piros lámpa és mindenféle aszfaltfestés csupán multikulti dekoráció volt mint a muskátli vagy a lampionok.
A párizsi helyszín mellett szól a képen látható fa lombja, és a vaskorláttal elkerített dísznövényzet. Továbbá a képen látható alakok ruházata is inkább október közepi párizsinak mint április végi oráninak felel meg. (Legalább két rövidkabátos alak is látható fent.)
Egyszerűbb lenne a megoldás, ha kiderülne, hogy Párizsban vagy Algériában nem volt trolibusz 1961-ben. De utána néztem, és Párizsban is, Oránban is és Algírban is volt trolibusz akkoriban.
Ha a kép Párizsban készült, akkor a lépcső kiképzésén látható ferdeségből kikövetkeztethető lejtés leginkább a Boulevard Saint-Michel helyszín közelében lévő valamelyik mellékutca lehet.
Azon a környéken gyakoriak az ilyen ferde mellékutcák is.
De nincs kedvem tovább nyomozni. Már eddig is túl sok időt fordítottam az első kép kinyomozására is. Jóval többet, mint a valamivel több mint fél óra, ami alatt az eredeti szöveget megírtam, és a képeket hozzá összeszedtem.
Akit érdekel, folytathatja.
Az azonban roppant érdekes, hogy az ötven év hallgatásra tekintettel a nemlétező szólásszabadságot és szabadsajtót féltjük és ünnepeljük.
Ahelyett hogy próbálnánk kikövetelni.
Világszerte.
De erről ugye szó sincs.
2015. 01. 15.
Ne nézd a hozzászólások dátumát! Szólj hozzá bátran bármikor!
Ajánlott linkek:
Mis „Képhamisítás rémhírterjesztési céllal” című cikke
Az eredeti írásom - Tüntetés Párizsban
