avagy hol a helye a magyar népnek a náci fajelméletben?
Kiegészítés a FelszabadÚlás című bejegyzéshez
A különféle mai fasiszta szervezetek felismerték, hogy kicsit is komolyabb tömegbázis megteremtésének egyik legjelentősebb akadálya, hogy a náci fajelmélet súlyosan degradáló megállapításokat tesz olyan népekre, ahol ezek a szervezetek terjeszkedni szeretnének.
A Mein Kampf első
1925-ös kiadása
Ezért ezek a szervezetek igyekeznek meghamisítani a náci fajelmélet megállapításait oly módon, mintha a náci fajelmélet csupán a zsidókat, esetleg még a cigányokat, négereket tekintette volna untermenschnek.
Ebben szövetségesre leltek azokban, akik ezeknek a népeknek főleg a világháború alatti vezetőit próbálják tisztára mosdatni. Hogy lehetőleg fel se merülhessen, hogy Horthy, Gömbös, Imrédy, Szálasi és a többiek ahhoz a náci Németországhoz kötötték országuk sorsát, amelynek ideológiája szerint a magyar nép is alacsonyrendű, nemárja nép, untermenschek, akiknek a náci ideológia szerint nincs helye Európában.
Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla és Szálasi Ferenc
A magyarul hozzáférhető nyomtatott, és különféle internetes kiadású Mein Kampf-ot is ilyen értelemben hamisították meg. Az eredeti internetes és nyomtatott kiadásokban jelöletlen hamisítást vastag betűkkel emeltem ki:
„A történelemből leszűrt tapasztalataink számtalanszor igazolják ezt. A történelem ijesztő határozottsággal mutatja, hogy az árja fajoknak nálunk alacsonyabbrendű népekkel való vérkeveredése mindig a kultúrnívó süllyedését jelentette. [Az árja kifejezés többféle árnyalatban került használatba: 1. a nyelvészek egy része árjának nevezi az indogermán nyelveket beszélő népeket; 2. sok antropológus a zsidó vértől mentes európai népek, illetve egyének megjelölésére fogadta el az árja elnevezést; 3. van végül még egy egészen szűk értelmezés is, ez csak az európai fajok (alpesi, északi, keletbalti, dinári, mediterrán stb. ) egyikét, a magas termetű, szőke, kék szemű északi fajt, a németség legtehetségesebbnek, vezetésre legalkalmasabbnak tartott faji elemét fogadja el árjának. Bár a német nemzetiszocialista világszemlélet megalapozói között vannak többen, akik a 3. értelmezésnek hívei, a Harmadik Birodalom Adolf Hitler felfogását követve a 2. értelmezésben fogalmazta meg az „árjaparagrafust”. Eszerint árjának számít minden olyan európai ember, akiben legalább dédszülőkig bezáróan nincsen zsidó vér. Az árjaparagrafus feltételeinek tehát megfelel a magyar is, ha családjába nem került be zsidó vér. A legnagyobbrészt germán elemekből álló Észak-Amerika lakossága, amely csak kismértékben keveredett más elemekkel, más kultúrával rendelkezik, mint Közép és Délamerika, ahol a főleg román fajtájú népek bevándorlói gyakran erősen keveredtek a bennszülöttekkel. Már ez a példa is eléggé világosan és határozottan szemlélteti a faji keveredés kihatását. Az amerikai kontinens fajilag tiszta germán lakossága e földrész urává emelkedett, és ura maradt mindaddig, míg nem esik a vérfertőzés bűnébe.” {AHMK 172. o.}
Vagyis az a beszúrás, miszerint „Az árjaparagrafus feltételeinek tehát megfelel a magyar is, ha családjába nem került be zsidó vér.”
közönséges hazugság: Hitler és a náci fajelmélet a magyarokat alacsonyrendű nemárja fajnak tekinti.
A náci fajelmélet alapját Hitler Mein Kampfjában körvonalazta. A könyv 1925-ös megjelenését követően Alfred Rosenberg és más náci ideológusok dolgozták ki végleges formáját.
A náci fajelmélet szerint a népeket (náci és más rasszista szóhasználatban fajokat) három alapvető csoportba lehet és kell sorolni: Kultúra alkotó, kultúra hordozó és kultúra romboló fajokra.
Kultúra alkotónak tekintik és az árják leszármazottjainak tartják mindenekelőtt a németeket, aztán még a skandináv népek többségét, norvégokat, svédeket, dánokat, valamint a hollandokat, és nyilván az V. századi angolszász betelepülések okán a mai angolokat.
Hitler nem kevesebbet tűzött ki célul, minthogy az árja népekből visszanemesítéssel helyreállítsa a sosem létezett szőke, kék szemű, markáns arcú tisztavérű árja fajt.
Az árjákon kívül a náci fajelmélet mindenki mást különböző mértékben alsóbbrendű fajnak tekint:
A szlávokat (köztük különös gyűlölettel a lengyeleket), ezen kívül a románokat, magyarokat, franciákat, cigányokat, négereket, japánokat. Ami kínos, hogy legkorábbi szövetségeseinek népeit is: az olaszokat, spanyolokat is. Nem beszélve az igencsak szláv horvátokról, szlovákokról, bolgárokról, valamint a magyarokról, románokról.
Fokozott gyűlölettel tekint az általa kultúrarombolóknak tekintett zsidókra.
„Biztos tudatában voltam annak, hogy ez az ország minden valóban németnek éppen annyira kerékkötője, mint amennyire istápolója mindannak, ami nem német.
Bosszantó volt számomra az a faji egyveleg, amely e birodalom fővárosát jellemezte, bosszantó volt ez a csehekből, lengyelekből, magyarokból, ruténekből, szerbekből és horvátokból álló népkeveredés, és mindenek felett visszataszító az emberiség örök bomlasztó eleme, a zsidóság és mindig csak a zsidóság.
Ez az óriási város az én szememben mindig a gennygóc megtestesítője volt.
Gyermekkoromban azt a német tájszólást beszéltem, amelyet Alsó-Bajorországban is beszélnek. Hű maradtam hozzá, és nem akartam a bécsi zsargont elsajátítani. Minél hosszabb időt töltöttem ebben a városban, annál inkább növekedett gyűlöletem azzal a népkeverékkel szemben, amely a régi német kultúrhelyeket megszállta.” {AHMK 78. o.}
Kérdés, vajon milyen undorral tekintett Hitler Magyarországra, aminek népessége ekkor cseh és szlovák 10%, magyar 48%, rutén 2%, szerb 5% és horvát 9%?
Hitler vélekedése más népekről és Európa tervéről
„Széles tömegeiben a magyar épp olyan lusta, mint az orosz; a sztyeppék született lovasa. Ennyiből igaza van Horthynak, amikor azt mondja: „Nálunk csökkenne a terméshozam, ha felosztanám a nagybirtokot." Spanyolország ugyanolyan; éhen halna, ha eltűnne a nagybirtok.” {AB 60. o.}
„Abban hasonlítunk az amerikaiakhoz, hogy igényesek vagyunk. míg például egy spanyol egész nap elvan néhány szem olivabogyón, csak ne kelljen érte semmit sem tennie.” {AB 69. o.}
„A szláv született rabszolga-tömeg, amely gazda után kiált; a kérdés csak az, ki az úr.” {AB 59. o.}
„Nyelvünk száz év múlva az európai nyelv lesz. Kelet, Észak és Nyugat országai megtanulják majd anyanyelvünket, hogy megértessék magukat velünk” {AB 117. o.}
„El fogjuk intézni a cseheket, ha hosszú időn át mindig következetesek vagyunk velük szemben. (...) Nagy részük német eredetű és elnémetesíthető.” {AB 234. o.}
„Népek, amelyek nem védekeznek a zsidók ellen, elsorvadnak. A legnevezetesebb példák egyike a perzsák hajdan oly büszke népe, amely most mint örmény tengeti siralmas életét.” {H68 II. 102. o.}
„Az angolok különféle faji hovatartozásúak. ebben rejlik a veszélye annak, hogy az osztályharc fajok közötti harcba megy át.” {AB 228. o.}
„Ezen a téren is kőkemény vagyok: ha a német nép nem kész arra, hogy harcoljon önmaga fennmaradásáért, nos, rendben, akkor tűnjön el!”
„Dél-Ukrajnát, különösen a Krimet kizárólag németekkel akarjuk benépesíteni. Semmi fáradságomba nem kerül, hogy az ottani népességet máshová telepítsem át.” {AB 46. o.}
„A balti államokba ráadásul hollandokat, norvégeket, sőt esetleg svédeket is telepíthetünk.” {AB 47. o.}
„Svájcból és Svédországból is el kell őket távolítani. Ott a legveszélyesebben, ahol kevesen vannak. Ötezer zsidó rövid idő alatt bejut a minden svéd pozícióba. Annál könnyebben lehet őket kiemelni! Okunk bőségesen van rá. Olyan ez, mint a közlekedőedény.” {AB 231. o.}
„Kulturális téren szorosabb szálak fűznek az olaszokhoz, mint bármely más néphez. Az egész észak-itáliai művészet közös volt: csupa tiszta germán!
Létezik azonban ellenszenves olasz típus is - főleg Délen, nem mindenütt.”
„Ha Antonescu így jár el, akkor az alapvetően jó parasztságnak - a magyaroknak nincs ilyen - és az ásványkincsek gazdagságának köszönhetően, nem túl nagy népsűrűség mellett, belsőleg erős és egészséges, virágzó államot hozhat létre.” {AB 85. o.}
„Arra kell törekednünk, hogy a Duna térségében ne a tartós béke megteremtői, hanem békebírák lehessünk és minden békéltetést meg kell kissé fizettetnünk.” {AB 358. o.}
Generalplan Ost - Hitler keleti terve és az Európa-erőd
Hitler a Szovjetunió legyőzése után a lengyel, orosz, ukrán lakosság nem németesíthetőnek itélt többségét keletre deportálta volna az Uraltól keletre elterülő 2-300 km-es sávba. A lakosság kisebbik részének a németesítésére került volna sor, ami azt jelentette volna, hogy főleg mezőgazdasági rabszolgaként maradhatott volna. A sok-sok tízmilliós lakosságot német, norvég és dán lakosság idetelepítésével pótolták volna. Nyilván ilyen tömegben nem önkéntes alapon. A ravasz tervben szerepelt a lakosság összekeverése, így az összekötő nyelv a német lett volna.
A tervet 20 év alatt fejezték volna be.
Egyesek szerint így nézett volna ki Európa a II. világháború után Hitler álmainak megfelelően, 1946-ban. A kérdés, meddig maradt volna meg és hogyan Szlovákia, Magyarország, Románia, Horvátország és Bulgária?
„Ha lehet országnak joga, hogy evakuáljon, akkor nekünk van, (...) A norvégeket, svédeket, dánokat, hollandokat a keleti területek felé irányítanunk; a Német Birodalom tagjai lesznek. A jövő nagy feladata, hogy célszerű faji politikát folytassunk. Már csak azért is ezt kell tennünk, hogy a köreinkben terjedő belterjességnek véget vessünk. A svájciakat ugyan csak vendéglősökként használhatjuk fel.” {AB 53. o.}
Ha Hitler így bánt az árja testvérnépekkel, mi várt volna a magyarságra?
Ha Svédország, Svájc, Dánia és több európai ország nyomtalanul feloldódott volna a III. Birodalomban, meddig maradt volna fenn Magyarország, és hová lett volna a magyar nép?
Mi a bizonyíték arra, hogy Horthy, Gömbös, Imrédy, Szálasi és a többi szélsőjobbos, fajvédő, fasiszta vezető, aki a hitleri Németországhoz kötötték a hazánk sorsát, tudták, hogy mik Hitler tervei a magyarsággal?
1. Minden kormányzatnak, vezető politikusnak alapvető érdeke és kötelessége a szomszédai és a nagyhatalmak ideológiájában, doktrínáiban meglévő kockázatok megismerése. A náci fajelmélet nem volt Titkos Birodalmi Ügy: minden német iskolában tananyag volt.
2. A náci fajelméletet a magyar fajvédő, fasiszta pártok annak tartalmának és következményeinek tudatában nem vették át. Ezért álltak elő saját alternatív fajelmélettel, amiben a magyar az, ami a náci fajelméletben az árja német.
Persze azt is tudniuk kellett, hogy egy világháborúgyőztes hitleri hadsereggel szemben mondjuk a nyilasok alternatív fajelmélete annyit ért volna, mint halottnak a csók.
3. Hitlerrel való tárgyalások egyikén sem jelenik meg hivatkozási alapként az antiszemitizmuson kívül a magyar fajelmélet semelyik eleme sem. Az ok nyilvánvaló: Horthy, Sztójay, Szálasi valamennyien tudták, Hitler szemében a magyarok, szlávok, szlovákok, horvátok és a románok egyaránt alacsonyrendű nemárja faj. Így semmi értelme sem lenne Hitlert az alternatív magyar fajelmélet téziseivel traktálni. A végén még maga a Führer is kimondaná.
Hitler rendkívül ravasznak képzelte magát: szerette terveit az utolsó pillanatig titkolni, és ellenségeit barátságot színlelve kijátszani egymás ellen.
Ezt mondja Horthynak Klessheimben 1943. április 17-én:
„Németországnak pedig eltökélt szándéka sok területet, mint például Horvátországot, a háború után átengedni szövetségeseinek” {H68 II. 109. o.}
Nem egészen egy hét múlva, 1943. április 22-én Tisonak ugyanott ezeket:
(Hitler) „biztosíthatja Tisot, hogy a Szent István-i birodalom a maga ezeresztendős határaival sohasem fog életre kelni." és „(...) A Führer erre megjegyezte, hogy az ezeréves határ a valóságban sohasem létezett. körös-körül a magyarok csak igényt tartanak minden területre, ahol ez alatt az ezer év alatt valamikor magyarok laktak.” {H68 II. 114. és 122. o.}
Forrás jelölések:
{AHMK} - Adolf Hitler - Harcom [Mein Kampf] ISBN 1 901338 00 2
{AB} - Adolf Hitler - Asztali beszélgetések - 1941-1944 ISBN 963 85996 4 2
{H68} - Adolf Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944 I és II kötet ISBN 963 271 958 1
Néhány érdekes cikk:
Póczik Szilveszter - Hitler Európája. A nemzetiszocialista Európa-ideológia
„A Balkánnal kapcsolatban Hitlernek nem volt végleges koncepciója, hajlott arra, hogy a Duna-vonaltól délre eső területeket Mussolini érdekszférájának ismerje el. Számos mozzanat azonban arra utal, hogy Mussolini Római Birodalmát sem tekintette fajilag egyenrangúnak, fennállását és a vele való szövetséget véglegesnek, hiszen az SS telepítési és fajnemesítési terveiből fajidegenként az olaszok is egyértelműen ki voltak zárva. Ugyanígy a Hitler által ázsiai keveréknépként jellemzett magyarok, akiket egy magánbeszélgetésben Európa legbetegebb társadalmának nevezett. (...) A nem árja kisnemzetekre pedig – a legalább 6 millió zsidó és félmillió cigány áldozathoz hasonlóan – a megsemmisítés, jobb esetében az elűzetés várt volna.”
http://www.dac.neu.edu/holocaust/Hitlers_Plans.htm#XX
http://kdnp.hu/publicisztika/a-horthy-korszak-xvi?theme=clean-accessible
„A lehetséges szövetségeseink körében terjedő agresszív nacionalizmus felélesztette nálunk is a szélsőséges reményeket. egyre több kis, Hitler-epigon nemzetiszocialista csoport alakult, színre lépett Szálasi Ferenc, aki mögé felsorakoztak a nyilaskereszt viseléséért egymással is rivalizáló csoportocskák. A félmilliós hazai németség körében német-náci agitátorok jelentek meg és szeparatista hangulatot terjesztettek. Felélesztve a Mein Kampfban is szereplő tézist, amely a magyarokat alsóbbrendűeknek nyilvánította és az összes németek egyesítésének jegyében a Dunántúl elcsatolásával hitegetett.”
Marc Castillon - Zigeunerfrage im Südosten
„Wie sehr jedoch viele Nationalsozialisten noch nicht einmal wussten, wer überhaupt zu den Zigeuner zu zählen sei, zeigt uns der Ausspruch Hitlers, auch „alle Ungarn seien Zigeuner”, dessen "Kenntnisse" augenscheinlich wohl nicht über landläufige Klischees und absurde Anekdoten über den Zigeuner hinausgingen, wie auch Gilsenbach treffend feststellen musste.”
2012. 11. 04.
Ne nézd a hozzászólások dátumát! Szólj hozzá bátran bármikor!
