Cirminek, ki bíztata vala éngemet

Furcsa, hogy Arany, aki szemlátomást imádta Shakespeare-t, mégsem tételezte fel róla, hogy műveiben a könnyed téma ellenére sem bánik érdektelen kellékként, mellékes díszletként a jelentéktelennek tűnő részletekkel sem.

Bár az hogy néha könnyedén bánik a szereplők történelmi vagy akárcsak mitológiai hitelességével, megtévesztő lehet ma is: Julius Caesart a Szenátus lépcsőin döfeti le, a történelmi Amlethet Hamletté változtatta, vagy például a Szentivánéji álom Theseusa sem teljesen a görög mitológiából szalajtott.

Mindezek talán azt sugallhatták Aranynak, és a későbbi olvasóknak is, hogy a Mester más részletekkel sem bánt precízebben.

Konkrétan a Szentivánéji álom virágai kezdtek el érdekelni. Különösen miután több forrásból is azt hallottam, Shakespeare érdeklődött a növények iránt, meglehetősen jól ismerte és műveiben szülőföldje tájszavaival emlegeti őket.

A Szentivánéji álomban miután Oberon elhatározta, hogy egy varázslattal megtréfálja a tündérkirálynőt, így magyarázza a mókás Robin tündérnek, milyen virágra van szüksége ehhez:

Azon időben láttam én (te nem),
Repűlni a föld s a hűs hold között
Tegzes Cupídót: biztos célba vőn
Egy vesztaszűzet nyúgat trónusán;
Pattan az ívről a szerelmi vessző,
Átfúrni képes százezer szívet:
De láttam, a tűz-nyíl hogyan aludt ki
A vizenyős hold szűz sugáriban,
S a fejedelmi papnő elhaladt
Szűz gondolattal, szerelem nekűl.
Szemmel követtem az eső nyilat:
Egy kis virágra hullt az nyúgoton,
Tejszín előbb, most bíbor sebben ég:
Hivják a lányok „égő szerelemnek”,
Hozz ily virágot, hisz mutattam egyszer:
Alvó szemekre csöppenő leve
Nőt, férfit őrjöngő szerelemre gyújt
Az ébren elsőbb látta lény iránt.
Hozz ily füvet nekem, s légy itt, mire
A leviathán egy mérföldet úsz.

Ehhez Arany a következő megjegyzést fűzi (szemlátomást nem nagy jelentőséget tulajdonítva a kérdésnek és nemigen bízva Shakespeare precizitásában):

Égő szerelem - „Ez eredetiben love-in-idleness: viola tricolor (császárszakáll); de mivel az angol név (szerelem a tétlenségben) úgy sem adható vissza, alkalmasabbnak látszott előttem a magyar: Égő szerelem virág neve. ”

De ez semmiképpen sem lehet az Oberon által leírt virág, mert az nyilván olyan, aminek van tiszta fehér változata is, de Oberon a tűzpiros változatot akarja („Tejszín előbb, most bíbor sebben ég”).

És ráadásul nyúgaton terem.

Először egy régi, a nevével is a témához kapcsolódó, és ma is használatos gyógynövényre gondoltam, a Hypericum Perforatumra, amit mi orbáncfűnek vagy csengő fűnek nevezünk. De ami a legfontosabb, hogy régen Szent Iván vérének nevezték, mivel vérpiros levet ereszt, és ráadásul a begyűjtésére őseink pontosan a Szent Iván éjszakáját ajánlják.

Igenám, de ez a virág sárga. Ráadásul éppenhogy nyugtató hatásáért keresik és használják a mai napig. Régen pedig varázslat megtörésére, sőt kifejezetten ördögűzésre is. Nem valószínű, hogy ettől esett volna szerelembe Titánia és a többiek.

Ez inkább az a bizonyos másik virág lehet, amivel aztán levették a megbabonázott szereplőkről a varázslatot:

Szintén Oberon mondja Robinnak:

Lesem, mig elszunnyad Titánia,
S akkor szemébe csöppentem levét,
S az első tárgyat, mit ébredve meglát
(...)
Szerelme vad hevével üldözi
S addig szeméről e bájt nem veszem le
(Mert más virággal könnyü tennem azt),

Aztán Robin mondja mikor Lysandert gyógyítgatja a Szent Iván virággal:

Úgy, úgy,
Jól aludj:
Hadd kenem
Szerelem-
Vert szemedre
Gyógyszerem.

És aztán mikor Oberon feloldja Titániát:

De már feloldom a tündérkirálynét.
Légy, minő vagy, kedvesem!
Láss, mikép látsz rendesen.
Diána füve Ámor virágát
Győzze le tüstént, rontsa varázsát.
Ébredj, királyném, szép Titánia!

Tehát akkor ez, amivel a varázslatot megszüntetik, ez Diána füve.

De akkor mi lehet Ámor virága?

Végigböngésztem a fűvészkönyveket, és egy alkalmasabbnak látszón akadt meg a szemem:

A pipacs egyik fajtáján, aminek fehér változata is van: a Papaver Dubiumon (Bujdosó mák).

Mint most megtudtam, az összes pipacs tulajdonképpen vadmák, és a háziasított, termesztett változata sem véletlenül „Papaverin Somniferum ”, azaz „Álomhozó”, mert a pipacsok mint mákfélék azokhoz hasonló összetételű ópiátokat tartalmaznak.

Aki nem hiszi, járjon utána.

Példul ma éjjel menjen ki az erdőbe, és kérdezze meg az első tündértől.

Ja, de ne attól! 8o)

2011. 06. 23.

További cikkek »»»»

Ne nézd a hozzászólások dátumát! Szólj hozzá bátran bármikor!