Mikor kiderült, hogy Bátky is Wales-be készül, az ifjú Pendragon rákérdezett:

- Ó! Talán a Snowdont kívánja megmászni?

És mikor kiderült, hogy nem, hanem Bátky is az Earl of Gwynedd kastélyába utazik, a jó magyar doktor ezzel biztatta magát gondolatban:

Vigyázz Bátky János! Vigyázz! Ez a csuda véletlen igazán csuda véletlen.

Sosem voltam az összeesküvés elméletek szerelmese. Ám valahogy mindig úgy hittem, hogy a haditechnika valóvilága messze, emberöltőnyire előzi meg a megszokott világ ismert csúcstechnológiáját.

A ködös Snowdon

A haditechnika valódi csúcsa ködösen látszik, mint a Snowdoné, szigorúan a vizslató szemek elől elzárva várja, hogy megvívhassa a talán utolsó világháborút.

Erről a csúcstechnológiáról legfeljebb tíz év múlva hallunk először mint csillogó tervekről, és például a ma katonai célokra használt mikroprocesszorok talán 20 év múlva kerülnek a telefonunkba, laptopunkba mint egetrengető világújdonság.

Ritkán szembesülünk ezzel kapcsolatos tényekkel. Ősi tréfás történet, hogy a hatvanas évek elején az amerikaiak kísérleteztek szkenneléssel és elektronikus archiválással, fordítással, szövegelemzéssel.

A gépbe betöltötték pár évre visszamenőleg a világ vezető újságjainak cikkeit, és egy kivonatolt összefoglalót vártak a kezdetleges mesterséges intelligenciától. Az egyik napi kivonatot böngészve az egyik derék kutató furcsa mondatra lett figyelmes:

"Hatalmas földrengés Olaszországban. Egy ember meghalt."

Nem emlékezett semmi ilyesmire, ezért a logok alapján visszakereste, miről is lehet szó. Meglepve találta meg a log alapján az eredeti cikket, amely arról tudósított: "A Pápa halála egész Olaszországot megrázta."

A tréfás történet érdekes módon mégis eltereli a figyelmet arról a mozzanatról, hogy ekkor, amikor azt hittük, hogy a memóriákat és a diszkeket kilobájtokban mérik, az amerikaiak a világ összes újságjának folyamatos sőt visszamenőleges bedigitalizálásával, elektronikus fordítással, és politikai döntések lehetséges sajtóviszhangjának a kitalálásával foglalkoztak.

Pedighát az a bizonyos Pápa a boldog emlékű XXIII. János Pápa volt. (Elhunyt: 1963. október 11-n)

Az első mai értelemben vett, többfeladatos, többfelhasználós operációs rendszer kidolgozását, a mai Linux ősét, a UNIX operációs rendszert hivatalosan ezután 5 évvel kezdik csak majd fejleszteni.

És érdekes volt nemrégiben például valami kis cirkusz a 64 bites processzorok táján is. Az Intel vagy inkább aki mögötte áll, mintha 20 év alatt elkeverte volna a chipek fotómaszkját, így az AMD hamarabb jelent meg vele a piacon. De lehet, hogy csak rosszul figyeltem.

Ezeket figyelembe véve már korábban is több volt mint sejtés, hogy az amerikai titkosszolgálatok a világ valamennyi telefonbeszélgetését rögzítik, elektronikusan lefordítják, és a szöveges fordítást kereshető formában tárolják. Az automaták a minimum 20, de inkább 30 éves fejlesztéseknek köszönhetően riasztanak a virágnyelven társalgók beszélgetéseire. És persze arra is képesek, hogy felismerjék, ha valamelyik beszélgetőfél hazudik, kábítószert vagy alkoholt fogyasztott.

Okos számítógépek elemzik a világ teljes e-mail forgalmát. Ellenőrzik a netre feltöltött fotókat, videókat, nem tartalmaznak-e titkos üzeneteket.

Az ezekhez képest szót sem érdemel, hogy a ma biztonságosnak tartott és világszerte elterjedt titkosítási eljárásokat (SSL, PGP, SSH) mikroszekundumok alatt fejtik meg.

Hol tarthat ez a technológia?

Körülbelül ott, hogy ha például meg kell győzni az Európai Unió polgárait, hogy vonják vissza az USA és közvetlenül Izrael érdekeit sértő döntést.

Ekkor ügyes kezek néhány egérkattintással? elindítanak néhány programocskát, amik aztán tízezerszám jelentkeznek be különféle politikai fórumokra, chatroomokba mintha különböző emberek lennének, és szép logikus érveléssel meggyőzik a közönséget, milyen disznóság is az, amit a kormányuk, vagy az EU politikusai akarnak.

A fejlett mesterséges intelligencia arra is képes lehet, hogy valós időben Man in the Middle módon kapcsolódjon be telefonbeszélgetésekbe, és manipulálja a beszélgető felek viselkedését, például úgy, hogy mindkét félnek megfelelő, különböző szöveget közvetítve a másik egyre ingerültebb hangján egy életre megutálják egymást.

De érzékenyebb és intelligensebb rendszerek dezinformációt vagy akár különféle manipulációkat is elhelyezhetnek ilyen módon.

A lélektan és a mesterséges intelligencia kombinációjának egy érdekes alkalmazása.

Ezért érezhettük volna ugyanolyan kamunak az Egyesült Államok elleni sikeres cybertámadások hírét, mint amikor a világsajtó azon szörnyülködött, hogy az egyik guantanamoi fogoly orra előtt az egyik őr széttépte a Korán egyik példányát.

Nyilván amíg ezen szörnyülködünk, addig ugye elfelejtjük megkérdezni, igaz-e, hogy a terrorizmus elleni harc jegyében gyerekeket, öregeket kínoznak tömegével a világban, hogy kiszedjék belőlük, hol az apjuk-anyjuk-fiuk-lányuk, és mit tudnak.

És hogy mindenki terrorista-e, akivel így elbánnak? Esetleg másokkal, esetleg egyszerű politikai ellenfelekkel is elbánnak egyfüst alatt, mint annak idején a Moszad az Isten Haragja felhatalmazás örve alatt?

És vajon kit ellenőriz ez a hatalmas aparátus? A terroristákat? A maffiát? Kémeket?

Szó sincs róla. Őket bizony nem. Ők némi felárért ki-be járhatnak akár az Egyesült Államokba is, és némi pénzért megfelelő kiképzést kapnak a rendszer kijátszására. Továbbra is tökéletes hamis személyazonossághoz juthatnak, és egyszerű eszközökkel játsszák ki a banki ellenőrzési rendszereket is.

Hanem a civiltársadalmat ellenőrzik és manipulálják ilyen hatékony módon.

Talán ilyen, Szíria lebombázását vagy egyiptomi beavatkozást lélektanilag előkészítő akció az egyiptomi rendőrség által letartóztatott gólya esete is. Amit később, szabadlábra helyezése után a sztori szerint az éhező egyiptomiak meg is ettek.

Mert hiszen ki sajnál ezek után ilyen szőröstalpú barbárokat, akiknek volt szíve megölni és megenni szegény gólyát?

A világ szemében pedig szír vagy egyiptomi ugye eben-guba.

Visszatérve a Snowdon megmászására: ha Snowden sztorija kamu, és valójában továbbra is amerikai utasításra mondja amit mond, mi lehet a dolog célja?

Mivel abban sem lehetünk biztosak, Snowden valóban az amerikai hatóságok ellenében teszi amit tesz, lehet, hogy az ezt övező botrány jóelőre előkészített és ezzel immunizált bennünket valami sokkal botrányosabb dologgal kapcsolatosan.

Edward Snowden a poszthidegháborús titkosszolgálatok tükörlabirintusában.
A dupla, tripla, ... csavarok világában.

Az ok akár az is lehet, hogy amikor az igazi sajtóbomba robbanna, akkor már a sajtóérdeklődés hullámának a leszálló ágában a bomba apróbetűs hírecskévé szelídüljön legfeljebb a nyomtatott világlapok ötödik-hatodik oldalának a legalján.

Ha keresnénk, mint a lerágottcsont Snowden-botrány érdektelen mellékszálát találnánk csak immár.

Dehát nem is keressük.

Pedig kb. mostanság tartunk itt. Akár kereshetnénk is.

Ám akkor még az is lehetséges, hogy ZorróAszter nicknevű ember valójában sosem létezett, és most éppen néhány bit kuncog egy szilíciumchipben valahol a nagyvilágban egy árnyas szerverterem eldugott sarkában.

Ezért aztán kéretik mosolyogni legközelebb, amikor valahová feliratkozásnál Turing-tesztbe botlunk. Nemcsak mert vicces, hanem illik mosolyogni, ha barátok figyelnek és fényképeznek éppen.

:o)