Vártam, vártam, vártam, hogy Atlasz olvtárs végre válaszoljon.
Válaszoljon egy egyszerű kérdésre hamár megszólított a blogjában.
De hiába vártam. Mint Kokó cikkéhez írt kommentemre se, itt se válaszolt.
A történelem nekem valóban csak egy időről időre előjövő, néha fellángoló hobbim.
Neki viszont a szakmája.
Gondolom emiatt veszi személyes sértésnek, mikor súlyos tárgyi tévedéseken kapja egy amatőr. A tanárok már csak ilyenek.
Az persze nem merül fel benne, hogy én esetleg valóba fontos kérdésnek tartom mindezt. Ha vicces formában is, de azt jelzem, érdemesnek tartom a vitát róla.
Először is nézzük az első tárgyi tévedését amit különböző formában is és többször is megismétel:
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek semmi köze sem volt a Rendi Gyűléshez, mert az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen nem a három rend képviselői vettek részt:
Azt, hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen a három rend, a papság, nemesség és a harmadik rend képviselői vettek volna rész, marhaságnak majd kapitális marhaságnak minősíti. Így:
„Természetesen marhaságot írt, mert a három rend sohasem ülésezett együtt a fentebb írottak értelmében a Tuilériák lovardájában:”
valamint
„Ugyan, mit lehet mondani annak, aki nincs tisztában vele, hogy a három rend ülésezése, a derék lakatosmester – és boldogtalan király- közreműködését követően megszűnt?”
A többit nem idézem tőle.
Akkor hát nézzük, valóban kapitális marhaság-e?
Simon Schama, a Columbia Egyetem professzorának Polgártársak című könyve 713. oldaláról másolom ide. Ezt írja a forradalom „evangéliumá”-ról, az alkotmányról és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés résztvevőiről:
„A forradalom »evangéliumának« nevezett dokumentum végső megszövegezése az Alkotmányozó Nemzetgyűlés hosszú munkája végét jelentette. Bár akadtak távozók, visszavonulók és néhány új ember, a Nemzetgyűlést még lényegében ugyanazok alkották, akik a három különálló rend tagjaiként érkeztek Versailles-ba 1789 májusában.”
1789 májusában Versailles-ba, vagyis a Rendi Gyűlésre.
Magyarán az 1789-es Rendi Gyűlés és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés résztvevői néhány személytől eltekintve azonosak.
2. Mi Franciaország az alkotmány életbelépéséig?
Hivatalosan abszolút monarchia.
Valójában a forradalom kitörése óta káosz és anarchia. Egy berezelt abszolút monarcha a vérben forgó szemű sans culotte-ok gyűrűjében a káosz közepén.
Az alkotmány kihirdetése után alkotmányos monarchia.
Profán megfogalmazásban: Előtte feudalizmus, abszolút monarchia. Utána kapitalizmus, polgári demokrácia alkotmányos monarchia államformával. Már ha egy valójában hosszú átmeneti folyamatot lehet határnaphoz kötni. De jogilag valóban ez a szóba jöhető határnap.
3. Mit mond az, aki baloldaliságról beszél az alkotmány életbelépése előtt akár az Alkotmányozó Nemzetgyűléssel kapcsolatban is?
Azt mondja, hogy a baloldaliság a feudalizmusban gyökerező fogalom és nem a polgári demokrácia folyománya. Ami figyelemre méltó és alapvető tárgyi tévedés főleg ha egy történelem tanár állítja.
4. Ezek fényében olvasandó újra Atlasz olvtárs első kommentje a tárgyban:
9. Atlasz
2014. 09. 30. 20:34
Kezdjük a gyökereknél: a baloldal kifejezést politikai értelemben először a francia Alkotmányozó Nemzetgyűlésben volt használatos. (...)
Második tárgyi tévedése ennek következménye:
„Természetesen marhaságot írt, mert a három rend sohasem ülésezett együtt a fentebb írottak értelmében a Tuilériák lovardájában:”
Ha mint láttuk a Alkotmányozó Nemzetgyűlés résztvevői azonosak a Rendi Gyűlés résztvevőivel, és időközben Versailles-ból a Tuilériák lovardájába költöztek át, akkor a dolog nem szorul bővebb magyarázatra.
Végül még egy idézet Atlasz cikkéből:
„A történelemtanítás és a történettudomány is egy szakma. Épp úgy meg kell tanulni a szabályszerűségeit, törvényeit, mint a matematikáét, a műszaki tudományokét, orvostudományét. Intelligencia dolga, hogy egy humán tudományokban járatlan ember el tudja-e nyomni a késztetést arra, hogy belebarmoljon valamely töredékesen ismert tudásterület dolgaiba. De nem csak az ismeret- és az intelligenciahiány lehet az ok. És természetesen a humán területen járatosak sem mentesek efféle késztetéstől.”
Jó lenne, hogy ha már erre a felismerésre jutott, most, és nem egyetemista korában, akkor legalább ezután tartaná magát hozzá.
Akkor talán nem követ el olyan történelem tanárhoz méltatlan hibát, hogy a baloldaliság mai kulcskérdéseit vetíti vissza hamisan a távoli múltba. Ugyanis az 1790-es évek elején az akkor baloldalinak nevezett irányzatok képviselőit egészen más kérdések foglalkoztatták. Ezt bátran nevezhetnénk harmadik tárgyi tévedésének.
Jobb későn mint soha.
2014. 10. 02.
Ajánlott linkek:
Atlasz cikke amiben néven szólít:
A baloldaliság tartalma és viszonylagossága
Kokó cikke aminek kommentjeiben a vita elindult:
Ne nézd a hozzászólások dátumát! Szólj hozzá bátran bármikor!
