A kijárási tilalom ellen tüntető arabok. 1961. október 17., Párizs.
1961. október 17-ére az FLN, az algériai Nemzeti Felszabadítási Front tömegtüntetést szervezett Párizsban a korábban bevezetett, és arabokra vonatkozó kijárási tilalom elleni tiltakozásul.
A kijárási tilalommal a rendőrség a terrorszervezetnek tekintett FLN tevékenységét próbálta korlátozni és visszaszorítani.
Így a rendőrség szerint a felvonulást nem a faji alapon működő kijárási tilalom ellen, hanem az FLN érdekében szervezték.
A meghirdetett napon arabok tízezrei vettek részt a kijárási tilalom ellenére a tüntetésen. A szervezők arra hívták fel a résztvevőket, hogy a legkevésbé se legyenek fenyegetőek. A rendezők többnyire azokat is hazaküldték, akik nem viseltek nyakkendőt vagy táska volt náluk. Így a tüntetés valamiféle értelmiségi találkozó benyomását keltette öltönyös-nyakkendős és kosztümös résztvevőkkel.
A rendőrség ennek ellenére brutálisan lépett fel. Több mint tízezer tüntetőt tartóztattak le.
A rendőrség brutalitását fokozta, hogy - feltehetően Papon rendőrfőnök utasítására - a rendőrségi rádiócsatornákon azt a hamis, uszító információt terjesztették, hogy a tüntetők több rendőrt meggyilkoltak.
A tüntetők. Balra géppisztolyos rohamrendőrök. 1961. október 17., Párizs.
(HAMISÍTÁS? Részletesen ld. lentebb a 14., 20., 23., 24. stb. számú kommenteket, továbbá a képek hitelességére vonatkozó vitát itt )
A letartóztatott tüntetőket brutálisan megverték. Autóbuszokkal szállítottak rendőrségi területre.
Több helyszínen a letartóztatott emberek tucatjait végezték ki géppisztolysorozatokkal.
A Főkapitányság udvarán és egy metróállomáson is több tucat embert. Másokat összeverve a Szajnába hajítottak a rendőrök. Megint másokat egyszerűen agyonvertek.
A felirat arról tudósít, hogy ennek az ismerős hídnak a közelében találták meg a Szajnában több tüntető holttestét. (Itt vannak a vízbefúlt algériaiak). Szent Mihály hídja, Párizs, 1961. október.
Az események, és főleg a halálos áldozatok 40 évig titokban maradtak. A Parlamentben egyedül egy kommunista képviselő interpellált a mészárlásokkal kapcsolatosan megkésve és félősen, mivel az egyik metróállomáson kivégzett tucatnyi áldozat közül néhányan a Francia Kommunista Párt tagjai voltak.
A világhíresen szabad francia sajtó a világsajtóval karöltve hallgatta agyon az eseményeket.
A nyolcvanas években kezdték el csak pedzegetni, hogy az akkori párizsi rendőrfőnök, Maurice Papon a német megszállás alatt náci kollaboráns volt, és zsidók százainak köztük gyerekeknek Auschwitzba deportálásában vett részt.
A hatóságok nem ismerték el a halálos áldozatok nagy számát. Először két, majd a Szajnából előkerült holttestek egy részét, mintegy 40 főt ismertek el hivatalosan áldozatként. Jelenleg mintegy kétszázat.
Maurice Papon rendőrfőnök
Azt is tagadják, hogy ezekben az időkben az antiterrorista erők magánházak pincéiben tartottak fenn titkos börtönöket, kihallgató és kínzóközpontokat szintén számtalan áldozatot produkálva.
Amivel valósággal futószalagon termelték az újabb terroristákat.
Az algériaiak több mint háromszáz ember halálát illetve végleges eltűnését kötik ehhez a naphoz. De az általuk összeállított névsorra senki se kíváncsi.
Holttestek a párizsi utcán. 1961. október 17.
(HAMISÍTÁS? Részletesen ld. lentebb a 12., 16., 31., 33. stb. számú kommenteket, továbbá a képek hitelességére vonatkozó vitát itt )
Vajon ha mindez negyven évig ennyire titokban maradhatott, hány ilyen sérelem ketyeg még bombaként a mélyben a szabadsajtó jóvoltából? Amikről talán csak akkor tudunk meg valamit, ha valami újabb botrány vagy tragédia irányítja rá a figyelmet.
És vajon mikor kapunk reális képet arról, hogy milyen eszközökkel és kik ellen folyik ma a terrorizmus elleni küzdelem?
És hogy egyáltalán: kik gyártják itt futószalagon a terroristákat manapság?
2055-ben?
Vagy soha?
2015. 01. 12.
Ne nézd a hozzászólások dátumát! Szólj hozzá bátran bármikor!
Ajánlott linkek:
Iszlám Állam - iszlamizmus - iszlám terrorizmus
