Gyerekkorom kedvence volt az a rajzfilm, amikor is a Kutya meg a Macska tortát süt.
Az elején még rendben mennek a dolgok, de aztán azt hiszem, először a Macska előjön azzal, hogy kéne bele egy kis tejföl is, mert aztat nagyon szereti. Aztán a Kutya, hogy akkor már egy kis csontocska is kellene bele. Aztán az ötletek folytatódnak és el is durvulnak. A végén már kolbász, sajt és még ki tudja mi is belekerül a tortába.
A gyereknézők is már bajt sejtenek, de a rajzfilm természetesen heppiiendesre sikerült:
A tortát miután kisült, kitették hűlni az ablakba, arra járt egy nagy ronda buldogszerű kóborkutya, aki felfalta az egészet. A Kutya meg a Macska csak arra lett figyelmes a veszteséget már csalódottan tudomásul véve, hogy a távoli bokorból rettenetes hangok hallatszanak.
A kóborkutya vinnyogott a hátán fekve szörnyűre puffadt kevergő pocakkal.
Szóval a heppiend és erkölcsi tanulság is megvolt.
A probléma, hogy alkotmányügyben a magyar nép fogja játszani a kóborkutya szerepét.
2011. 01. 01.
Ne nézd a hozzászólások dátumát! Szólj hozzá bátran bármikor!
