avagy Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország
Mint már az minden újszülött kismalacnak is közismert, Kertész Ákos Gyalog b7-c8 lipótmezei megnyitással kezdett partit a műszittya műmagyarvédők csapata ellen 2011. augusztus 29-i cikkében az Amerikai Népszava politikai sakkújság elektronikus hasábjain a fajelméletből vett műszavakkal operálva.
Az ellenfél ekkor rövid gondolkodás után g8 gumilóval homlokon dobta.
Kertész a kibontakozásban először a sakkórával védekezett, de elvétette támadóját.
Végül a Műmagyar csapat jobbikos képviselője végre Kertész stratégiájához alkalmazkodva Bástya h8-al orron találta a jobb sorsra érdemes írónkat amikoris bejelentette, közösség elleni izgatás miatt fogják feljelenteni.
Ám Kertész a negyedik lépésben röviden berosált (0-0). Arra hivatkozik, hogy amerikai szájton megjelent kijelentéséért nem vonhatják felelősségre.
És a záporozó gumifigurák közepette, és miután újra orron találták a sötét bástyával, feladta a partit.
Pedig előbb még borítékolhatott volna.
Mondjuk valami olyasmit, hogy „Mindenki kinyalhatja a ggemet se!” vagy például „Mindenki elmehet a jó édesanyjába! ”
Ezzel nemcsak a megszólított magyarnépnek a közönyét, de a rokonszenvét is kiválthatta volna.
De Kertész nem ezt tette: megrettenve a lehetőségtől, hogy szép budapesti díszpolgári helyét - ami valahol Gömbös Gyula és Benito Mussolini között található a városatyák kiszámíthatatlan politikai szeszélye folytán - elvesztheti.
Esetleg még finom ropogós Kossuth-díját is megvonhatják a rendkívül nagyvonalúan küzdő ellenfelek.
Pedig milyen szép is lenne, ha rasszizmusért a néhány nyóckeri betintázott garázda cigány után még Kertész Ákos magyar írót is elítélné a független magyar bíróság.
Fennen hirdetve milyen Kánaán is hazánk, ahol húsz év alatt két rasszista bűncselekmény történt, átlag tíz évente egy.
De azokat se törzsökös-kacagányos szittyafajmagyar követte el.
A gumifigurák záporában így hát észrevétlenül elsikkadt az alapkérdés:
Meg kell-e védeni minket Kertész Ákostól?
És ami méginkább elsikkadt, és méginkább észrevétlenül, hogy Kertész ótestamentumi prófétai hevülete akkor sem jelentene ránk veszélyt, ha prófétabotjával hadonászva nem minduntalan saját magát vágná fejbe.
A veszélyes szavak az ő tollából nevetségessé, veszélytelenné válnak.
Ha van valaminek veszélye, akkor talán ennek.
2011. 09. 20.
Ne nézd a hozzászólások dátumát! Szólj hozzá bátran bármikor!
