Gestaposok és terroristák
Jó lett volna, ha mielőtt a független magyar bíróság felmenti a Ságvári Endrét meggyilkoló csendőröket, tájékozódott volna a közvetlenül a náci megszállást követő átszervezésekről a magyar politikai rendőrségnél.
Hogy valójában kik voltak ezek a csendőrök és rendőrök, akik megkísérelték Ságvári és társa elfogását?
Vagy utána néztek, kik is voltak ők valójában?
És ennek ismeretében mentették fel őket?
Az érdekes lenne ...
Ságvári Endre
A náci megszállást követően a részben újonnan jelentkező követelményeknek megfelelően 1944. március 28-án hozták létre a magyar Gestapo-t Hain Péter vezetésével.
Mivel a szervezet hivatalos neve - Állambiztonsági Rendészet - némileg félrevezető volt, továbbá emlékeztetett más párhuzamos, de egyéb feladatot ellátó szervezetek elnevezésére, hamarosan mindenki csak magyar Gestapoként emlegette hivatalosan is.
Hain Pétert a magyar Gestapo vezetőjét az amerikai hatóságok átadják a Mátyásföldi repülőtéren
Az Állambiztonsági Rendészetet a német Gestapo szervezeti felépítésének megfelelően alakították ki. A szervezet a kezdetektől szoros együttműködésben működött a megszálló csapatokkal érkezett német Gestapoval és az SD-vel.
És Hain új szervezetét is a német Gestapo svábhegyi főhadiszállása szomszédságába költöztette.
Így a német Gestapo, az SD, Eichmann különítménye és a magyar Gestapo egy nagy komplexumban tevékenykedhetett szoros együttműködésben.
Magyar rendőrségi delegáció fogadása Berlinben. Jobbra Heinrich Müller, a Gestapo parancsnoka. 1939. február 1.
Az újabb követelmények a náciellenes ellenzék, a baloldaliak, elsősorban a kommunisták teljeskörű üldözését illetve az immár brutális nyíltsággal fellángolt zsidóüldözés elől menekülők felkutatását és megsemmisítését jelentette.
Hain Pétert és szervezetét közvetlenül a később szintén háborús bűnösként elítélt és kivégzett Baky László belügyügyi államtitkárnak rendelték alá.
Hain ekkor már régóta a náci Németország, a Gestapo és SD fizetett ügynöke volt.
Tárgyalások a Birodalmi Biztonsági Főhivatal és Gestapo székházában az RSHA vezetőivel. Arthur Nebe és Werner Best SS ezredes. Középen civilben dr. Boór Aladár a magyar belügyminisztérium képviseletében.
Az országos hatáskörű magyar Gestapohoz helyezték át a korábbi politikai rendőrség és a csendőrség politikai nyomozóosztályainak állományát.
Ez az oka, hogy a Ságvári meggyilkolásában részt vevő közegek vegyesen csendőrök és rendőrök voltak.
A szervezet nem váltotta be teljes egészében a hozzáfűzött reményeket, és Haint 1944 június 10.-vel főként emiatt, de részben ettől független különféle személyi ellentétek miatt is leváltották a magyar Gestapo éléről, és csak Szálasi hatalomátvétele után tért vissza. Utóda Nagy Valér lett.
Hain Péter még leváltása előtt elrendelte többek között Ságvári Endre felkutatását, ám az általa létrehozott és időlegesen elkülönítve működő, de továbbra is a magyar Gestapo kötelékébe tartozó speciális csillaghegyi nyomozócsoport emberei több alkalommal is nyomát vesztették.
Azonban 1944 júliusában a nyomozócsoport más személyek megfigyelése kapcsán figyelt fel rá, de csak annyit feltételeztek róla, hogy az antifasiszta ellenállás és feltehetően a kommunista párt magasabb tisztséget betöltő egyik vezetője lehet.
Így került sor a rajtaütésre.
Konkrétan ki és mi ellen harcolt a náciellenes mozgalom, benne a kommunistákkal és Ságvári Endrével?
Egy olyan hazaáruló rendszer és képviselői ellen, amely buzgón együttműködött a Magyarország megsemmisítését és a magyar nép Uralon túlra deportálását tervező náci birodalommal.
Ugyanis a náci ideológia szerint nemcsak a zsidók, cigányok, hanem a magyar nép is nemárja untermensch faj, aljanép, amit a végső győzelem után a többi nemárja fajjal együtt vissza kell telepíteni oda ahonnan jöttek, az Uralon túlra.
Nagy-Magyarország tehát a nácik tervei szerint a végső győzelem után Gross-Ungarn lett volna magyarok nélkül.
És a zsidókkal kapcsolatos tervek módosulása alapján megalapozott a feltételezés, hogy a magyarok útja se keletre vezetett volna végül, hanem ha már megvolt a megfelelő infrastruktúra, akkor inkább északra Auschwitzba a zsidók után.
Akik tehát a náci Németországot bármiben támogatták, segítették, azok a magyar nép legelemibb létérdekei ellen összeesküvő hazaárulók voltak.
Ezeknek a rehabilitálása folyik ma gőzerővel, továbbá ezzel párhuzamosan az ellenük fellépők, ellenük harcolók, ellenük fegyvert fogók kiradírozása a történelemből cseppet sem kisebb vehemenciával.
Vagyis érdemes lenne végre észrevenni, hogy itt már jóideje nem pusztán antikommunista propaganda, hanem náciMagyarország feltámasztása folyik.
Ságvári ezzel szemben azt tette, amit minden magyar katonatisztnek, rendőrnek, csendőrnek, minden hazafinak tennie kellett volna: lőni a magyar nép és haza esküdt ellenségeire és a velük együttműködő hazaárulókra.
De ezt csak kevesen tették.
A tét tehát már rég nem az, hogy milyen szellemiséget sugall egy nácimosdató bíróság ítélete, vagy hogy maradhat-e Ságváriról elnevezve egy iskola.
Mégcsak az sem, hogy mikor lesz Szálasi szobor avatás a Horthy téren.
Hanem az, hogy hagyjuk-e hogy feléledjen náciMagyarország vagy nem hagyjuk.
De Ságvári már rég meghalt.
Hiába várjuk, hogy cselekedjen. Ismét. Helyettünk.
2015. 02. 26.
Ne nézd a hozzászólások dátumát! Szólj hozzá bátran bármikor!
