Heves szittya vérünk eredete
Évszázadok óta hangzik a sóhaj a magyar ajkán, miért nem tud a magyarság egységes lenni?
Mi ez a Szittyaföld mélyéről behurcolt betegség, amit jobbára csak Turáni Átokként szoktunk volt emlegetni?
Van-e alapja annak a heves szembenállásnak, amit több mint ezer éve tapasztalunk, vagy az egész a nemzetkarakterológia tárgykörébe tartozó ostoba makacsság, vagy még rosszabb?
Mondják, éppen egykori nagyfőnökünk, és éppen A Nagy Büdös Turán kellős közepén, a kazár kagán egy nagy-nagy dilemmában találta magát nyakig: szép lassan beszorult két nagyhatalom, Bizánc és a muszlim világ közé.
Turán, a Kaszpi-tenger vidéke és Kazária a IX. században Nagyítás »
A Császár és a Bagdadi kalifa folyton rágta a fülét, hogy ne legyen már tovább ilyen szőröstalpú barbár gyaúr kutya, hanem ideje már, hogy megtérjen.
Megunván a talán legelőször jelentkező kompország státuszt, holott a kompot még fel sem találták, csak a kompótot (Nicht komp!), és elvágta a gordiuszi csomót. Mégpedig úgy, hogy nem lett se keresztény, se muszlim, hanem visszanyúlt a gyökerekhez, és felvette a zsidó vallást.
Nem vette figyelembe, milyen elemi felháborodást fog kiváltani a finom sonka tilalma.
A kagán a vezérekre is ráerőltette a vallást. De nem tudjuk, milyen mélyen hatolt a dolog a türk társadalom mélyrétegeibe, főleg a vazallus népek és vezetőik tekintetében.
Akkor még nem volt se Csurka Pistánk, se Vona Gabink, aki elvi kérdést csinált volna a dologból.
Így hát bármennyire is szeretnénk tudni, kóser volt-e mondjuk Álmos és Árpád apánk, nem tudhatjuk. Szorgos kezek ezt az epizódot gondosan kiradírozták a magyarság történetéből.
Ahogyan azt is, hogy Álmos volt a fejedelem, a kagán, azaz kündü, és Árpád csak a hadúr, a vezír, azaz a gyula.
Ha például valaki megnézi akár a Kazár Birodalom cikket a wikipédián, nyomát se találja ennek. Ehhez nem Wikipédiát, pláne nem Anonymust, hanem legalábbis Ibn Fadlánt kell olvasnunk.
Történelmünk a kaparás, radírozás, újraírás, hamisítás színtere.
Álmos kündü leszármazottaiból Kond vezért kanyarítottak. Így biztosították az Árpád-ház lombos fájának cövekegyenes törzsét.
Ám közben mi is gyakorlatba jöttünk: mennél kerekebbnek látszik egy történet, annál gyanúsabb a szemünkben.
Turán perzsa névadóinál volt egy szimpatikus ősi szokás: csak azt az ötletet valósították meg, ami ugyanolyan csillogónak és kitűnőnek látszott tökrészegen, mint színjózanon. Bezzeg ezt a remek módszert nem gyökeztettük meg.
És hogy valóban innen, a Kaszpi tenger vidékéről, Turánból a félig magyar, félig kabar törzsekből álló törzsszövettségtől indult az a folyamat, hogy a döntéseket az emberek fele halálos ostobaságnak, másik fele a csodálatos jövőbe vezető fényes útnak látja?
Mindenesetre a menni vagy maradni kérdése volt talán az egyik első ilyen sorskérdés.
Nem is sokkal később a Kazár Birodalmat felmorzsolták, maradó magyar testvéreinket szétszórta és beolvasztotta a történelem. A kazárokat úgyszintén. Ők talán - türk létükre - a szintén szétszórt kelet-európai zsidóság ősei lettek.
2012. 07. 13.
Ne nézd a hozzászólások dátumát! Szólj hozzá bátran bármikor!