- A globalizáció szülinapjára

Néhány héttel azután, hogy Hitler megtámadta a Szovjetuniót, 1941. augusztus 9-n az Atlanti óceánon, Új-Funland partjainál a legnagyobb titoktartás mellett és teljes rádiócsendben két hadihajó közelítette meg egymást. A USS Augusta amerikai cirkáló fedélzetén az amerikai elnökkel, és a HMS Prince of Weles brit csatahajó Churchillel.

Hosszas megelőző diplomáciai egyeztetést követően ezalatt a pár nap alatt véglegesítették megállapodásukat, amit formális hivatalos aláírás nélkül  nyilatkozatként tettek közzé:

Churchill sajátkezű javításai egy változaton, és a végleges nyomtatott változat

Az Elnök és a Miniszterelnök közös nyilatkozata

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke és az Egyesült Királyság kormányát képviselő Churchill miniszterelnök úr találkozójukon szükségesnek tartják nyilvánosságra hozni a két ország nemzeti politikájának bizonyos elveit, amelyekre a világ jobb jövőjébe vetett reményeiket alapozzák.

1. Országaik sem területileg, sem más módon nem kívánják gyarapítani.

2. Nem kívánnak olyan területi változásokat, amelyek nincsenek összhangban az érintett népek szabadon kinyilvánított óhajával.

3. Tiszteletben tartják minden népnek azt a jogát, hogy megválaszthassa, milyen kormányzati formában kíván élni; továbbá azt kívánják, hogy helyreállítassanak mindazon népek szuverén jogai és önkormányzata, amelyeket erőszakkal fosztottak meg ezektől.

4. Fennálló kötelezettségeiket tiszteletben tartva iparkodnak előmozdítani, hogy a nagy és a kis államok, a győztesek és a legyőzöttek, egyenlő feltételekkel vehessenek részt a világkereskedelemben és juthassanak hozzá a világ nyersanyagforrásaihoz, amelyekre gazdasági virágzásához szükségük van.

5. Azt óhajtják, hogy gazdasági téren megvalósuljon valamennyi nemzet legteljesebb együttműködése abból a célból, hogy mindannyiuk számára megteremthessék a jobb munkakörülményeket, a gazdasági haladást, a szociális biztonságot.

6. A náci zsarnokság teljes megsemmisítése után olyan békét remélnek, amely minden nemzetnek lehetővé teszi, hogy határain belül biztonságban éljen, s amely szavatolja, hogy az emberek a világ minden részén félelem nélkül éljenek és ne szenvedjenek szükséget.

7. Ez a béke minden ember számára lehetővé kell hogy tegye az akadálytalan hajózást a tengereken és az óceánokon.

8. Úgy vélik, hogy a világ nemzeteinek mind gyakorlati, mind eszmei megfontolásból le kell mondaniuk az erő alkalmazásáról. Minthogy a jövőben nem tartható fenn a béke, ha a határaikon kívül agresszióval vagy annak lehetőségével fenyegetőző országok folytatják a szárazföldi, tengeri és légi fegyverkezést, úgy vélik, hogy addig is, amíg átfogóbb és állandóbb általános biztonsági rendszer nem jön létre, ezeket az országokat feltétlenül le kell fegyverezni. Hasonlóképpen segítenek és bátorítanak minden olyan gyakorlati intézkedést, amely könnyíteni hivatott a békeszerető népekre nehezedő súlyos fegyverkezési terheken.

FRANKLIN D. ROOSEVELT

1941. augusztus 14.

WINSTON S. CHURCHILL

Roosevelt és Churchill az Augusta fedélzetén

Szép veretes szavak.

De mint tudjuk, a szavak a gondolatok elrejtésére szolgálnak.

Milyen gondolatok vannak ezek mögött a veretes szavak mögött?

(Nem az eredeti sorrendet követve)

1. A németek durván megsértették a status quot, és világháborút robbantottak ki. Legyőzésük érdekében, hogy a legnagyobb emberáldozatot ne nekünk kelljen viselni, szövetségre léptünk az oroszokkal. Az oroszoknak minden segítséget meg kell adni ehhez a háborúhoz.

2. Az oroszok a háborúból minden tekintetben megerősödve jönnek majd ki, de maradnak kommunisták, ezért vissza kell őket zárni a karanténba. Ha máshogy nem, újdonsült szövetségeseivel együtt.

Egy alkirály, az indiai.

Lord Mountbatten

3. A gyarmati rendszer hagyományos formája tollforgós kormányzóval, alkirállyal, gyarmati közigazgatással, gyarmati hadsereggel és háborúkkal túl drága, és nem biztonságos. Bármikor lerázhatják a hátukról a gyarmattartót, és csatlakozhatnak az oroszokhoz. Fenntartásának költségei pedig nagymértékben lerontják a kizsákmányolás hatásfokát.

4. Ezért a hagyományos gyarmati rendszert át kell alakítani gazdasági, pénzügyi függéssé, gazdasági, pénzügyi erőfölénnyel való visszaéléssé, amiből nem szabadulhat senki.

És egy gyarmati kormányzó, Sir Claud Hollis

5. A húsos fazékhoz kell engedni a mostani ellenségek burzsoáziáját, elsősorban a német, olasz, japán nagytőkét, de természetesen elsősorban a szövetségesekét, Franciaországét és a többiekét. Persze nekik is be kell dobni a közösbe amijük van.

6. Továbbra is anyagilag is érdekeltté kell tenni a gyarmatok uralkodó osztályát is saját népük gyarmati sorban tartásában.

7. A briteket a gyarmatbirodalom elvesztéséért kárpótolja majd az az anyagi nyereség, ami abból ered, hogy az új világrend a Wall Street-City tengelyen fog pörögni.

8. És az apró

Pár hét múlva csatlakozott a belga, a csehszlovák, a görög, a luxemburgi, a holland, a norvég, a lengyel kormány is. Mi több, a szovjet és a jugoszláv is.

Pár év múlva a szovjetek a NATO-hoz is jelezik csatlakozási szándékukat, de akkor már elutasítják őket.

Rooseveltnek nem kellett sokáig törnie a fejét, hogyan segíthetné katonailag is a szövetségeseket. Japán, a náci Németország szövetségese fél évre rá orvul megtámadta.

Lényegében így alakult ki mai szép új világrendünk.

Egy biztos: szebb, mint amit Hitler álmodott nekünk, de azért senkise sétálgatna vele szívesen vasárnap délután kéz-a-kézben a korzón.

Na mindegy.

Boldog szülinapot, kedves Globalizáció!

2012. 08. 14.

További cikkek »»»»

Ne nézd a hozzászólások dátumát! Szólj hozzá bátran bármikor!