Kedvcsináló jobbikosoknak, fideszeseknek
Hátha mégiscsak maradhat az a szobor
Sokmindent összeolvastam róla, pedig nem kerestem a témát, csak valahogy lépten-nyomon belebotlottam. Először József Attila párttagságának a vitatására figyeltem fel. És arra, hogy sokan a harmincas évek kommunista párttagságát valahogy, anakronisztikus módon az MSZMP párttagsághoz hasonlóan képzelik el - párttitkár, párttaggyűlés, tagsági könyv, stb.
Valójában teljesen esetlegesen kerestek segítőket az illegális párttagok. Megkérdeztek régebbi, megbízhatónak vélt ismerősöket, barátokat leginkább a szakszervezetből, szocdem pártból, hogy hajlandóak lennének-e valami feladatot elvégezni. Legtöbbször kisebb feladatokról volt szó - legfeljebb bujkáló párttagok befogadására néhány napra, küldöncködés, stb. Aztán szintén esetlegesen ezek a feladatok kibővültek fontosabb megbízatásokkal, míg egyszercsak (pl. Kádárnak is hasonlóan) valaki azt mondta neki, mostantól tekintse magát a kommunista párt tagjának.
Se párttagkönyv, se gratulációk, se tagnyilvántartás.
Pontosabban tagnyilvántartás azért volt: a M. Kir. Államrendőrség politikai nyomozó osztályán, a M. Kir. Csendőrség politikai nyomozó osztályán és a VKF 2. Katonai Elhárítás szovjet és kommunista elhárításnál.
De azért a pontosság kedvéért a vádiratokban mégis az szerepelt, hogy vádlott "a Kommunista Párt érdekében tevékenykedett".
Így!
Nem KMP, nem MKP, nem is SzKP, nem is SzK(b)P, hanem A Kommunista Párt érdekében. A moszkvai székhelyű Világpárt, a Komintern érdekében.
Ám sokszor itt meg is állt a dolog. A Pártba beszervezett csak 45 után tudta meg, hogy kapcsolatai lebuktak. Tagnyilvántartás hiányában a szabadlábon lévő párttagokat nem lehetett megtalálni. Új kapcsolatokat építettek ki.
Ezekre a körülményekre utalnak megsárgult Ki kicsodákban sokak életrajzánál a rejtélyesnek tűnő mondatok: párttagságát (pl.) 1931-től ismerik el.
József Attila végzett különféle munkákat: például aláírásokat gyűjtött Sallaiék kivégzése ellen. Ha jól emlékszem, Illyés Gyulához hasonlóan vörös segélyt is osztott. Hogy ténylegesen elhangzott-e az ominózus mondat, hogy "mától tekintsd magad a Kommunista Párt tagjának" vagy sem, az mellékes volt.
Érdekes viszont, hogy József Attilát nem hívták meg a Szovjet Írók kongresszusára, és ezt megelőzően a Kommunista Párt sajtójában, ha jól emlékszem, a Sarló és Kalapácsban már megjelenik a fasizmus vádja.
És megjelenik egy gúnyolódó vers is a Mond, mit érlel gúnyos parafrázisa.
Sokat mondó azonban, hogy József Attila tudott minderről, és bántotta is a dolog.
Demény Pál, aki a hazai (moszkvától szervezetileg elszakadt) kommunista mozgalom egyik vezetője volt, és József Attila személyes ismerőse is, emiatt a cikk miatt állítja hogy nem lehetett párttag.
Ezért aztán nem szivesen mondok ellent neki, de abból, hogy Moszkva lefasisztázta, nem következik, hogy az MKP moszkvai vezetése tudta vagy nem tudta, hogy párttag-e?
De az is valószínű, hogy ezt követően a hazaiak megszakítottak vele minden kapcsolatot.
Miért?
Mert ha valami probléma lett volna, lebukások, stb., akkor nehezen mosták volna ki magukat, hogy nem voltak eléggé éberek: hiszen Moszkva már megmondta, hogy József Attila fasiszta.
Aztán Marosán egyik emlékiratában másik érdekes momentumra leltem. A szocdem párt szervezte József Attila temetését. Marosán furcsállotta, hogy a rendőrség nem mutatta szokásos megtisztelő érdeklődését, figyelmét az eseménnyel kapcsolatosan. Pedig nyilván tudták, a várható tömeg miatt lehetnek gondok. Ám a temetés minden probléma nélkül lezajlott. Egy dolog zavarta csak meg némileg: megjelent egy Rácz Kálmán nevű közismerten nyilaspárti képviselő, de letette a koszorúját anélkül, hogy néhányukat kivéve valaki is felismerte volna.
Aztán eltelt pár év. Előkerült József Attila gimnazista kori verse. Nem, nem, soha.
És aztán jött Pál Judit (Szántó Judit) visszaemlékezése: József Attila és éppen az említett nyilas képviselő meg akarta alapítani a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot.
Ekkor már nagyon beteg volt. Barátai és elsősorban szerelme lebeszélte erről.
Mi a csudát akarhatott József Attila? Vagy tényleg fasiszta lett?
Valószínűtlen.
Szerintem valami szélsőjobbos dekoráció mögé búvó baloldali pártra gondolt. A baloldali fedőpártok ideje ugyanis már lejárt. És Rácz eléggé zavaros múltú férfiú volt ehhez.
Ennek voltak egyébként hagyományai Magyarországon.
Baloldali fedőpárt volt az 1925-ös un. Vági-párt, az MSZMP, azaz Magyarországi Szocialista Munkáspárt.
József Attila tudta a legjobban: hiszen az MSZMP vezetésére hazahívott Rákosi Kovács álnéven jó pár napig Makay Ráday utcai lakásában lakott.
Rákosi belopta magát az ifjú költő szivébe. Annyira, hogy illegális találkozóra is csak úgy tudott elszabadulni tőle, hogy azt mondta, nőhöz megy.
De egyébként fedőpárt volt - később - a Békepárt is.
Szélsőjobbos díszlet mögé búvó baloldali párt nóvum lett volna.
Bár kevesen tudják, hogy az SD, az SS biztonsági szolgálatának rendkívül korai megszervezését az indokolta, hogy Hitler attól félt, az SA-ba szivárgó baloldaliak átveszik az SA vezetését.
Mi a csudát akarhatott József Attila? Vagy tényleg fasiszta lett?
Valószínűtlen.
Szerintem jót nevetett volna ezeken, össze-vissza ide-oda-vissza temetésén, a Párt packázásain, szobrának huzavonázásán - ha lett volna humorérzéke.
De az az egy az nem volt neki.
2012. 03. 20.
Ne nézd a hozzászólások dátumát! Szólj hozzá bátran bármikor!
2012. 06. 27. Talán érdekes lehet a további fejlemény Rácz Kálmánnal kapcsolatosan Ungváry Krisztián Beszélőben megjelent cikkéből:
„Jandl Lajos[38], Keck Antal és Rátz Kálmán[39] 1944-ben az antifasiszta ellenállásban is szerepelt vállaltak, Keck rejtegette a kommunista Faust Imrét, Rátz a kommunista mozgalommal, a cionista ellenállással és Bajcsy-Zsilinszky Endrével tartotta a kapcsolatot.
A lábjegyzetben:
[39] Rátz Kálmán (1888-1951) nyugalmazott huszárőrnagy, 1919-ben különítményes tiszt, MOVE alapító tag, 1935-1939 országgyűlési képviselő, hírlapíró, József Attila, a kommunista Agárdi Ferenc és Madzsar József barátja. 1941 decemberében a parlamentben egyedül tiltakozik az USA-val szembeni hadüzenet ellen. 1948-ban emigrál.”
