A készségfejlesztés alapú oktatás hívei szerint felesleges bemagolni azt, ami két kattintással kikereshető az interneten. A poroszos-magolós oktatás hívei szerint viszont annyi adatot kell a tanulók fejébe gyömöszölni, amennyit csak lehet. Sőt ha lehetséges, akkor kétszer annyit.
Mindkét nézet végső célja, hogy biztosítsa a meglévő elit hülyécskébbre sikeredett gyerekei számára is, hogy az elitben maradjanak. Csak más eszközökkel. (Na bumm! Legfeljebb csak minisztériumi osztályvezető lesz az a gyerek. Esetleg APEH elnök. Vagy mégesetleg jegybank elnök.)
Az első - ugye nem nehéz kitalálni - a liberális elit, a másik főként a keresztény-konzervatív oktatáspolitika vesszőparipája.
Az emberek azonban nem lehetnek kreatívak, ha még az alapfogalmak jelentését is a netről böngészgetik. Azzal jó esetben megértik, mikor megmondják nekik a tutit, de önálló gondolkodásra nem lesznek képesek. A fogalmi gondolkodás fogalmak nélkül ugyanis eléggé nehezen megy.
Hasonlóan ahhoz, mikor életükből 15-20 évet magolással töltve befejezik az iskolát, és első munkanapjukon felszólítják őket, hogy Na! Mostantól légy kreatív!
De a legegyszerűbb eszközökkel így akadályozható meg, hogy a társadalom alsóbb, jóval nagyobb létszámú rétegeiből érkező tehetséges gyerekek tömege megszorongassa a régi elitet.
A módszer egyszerű: a gyerekeknek olyan keservessé kell tenni az iskolát, a tudás megszerzését, a gondolkodást, amennyire csak lehet. A követelményeket pedig úgy megállapítani, amik csak külön, fizetős megoldásokkal teljesíthetők (korrepetálás, nyelvtanulás, könyvek, eszközök, stb.). Nem beszélve az eleve fizetős nagyonelit iskolákról.
Az oktatás ezt a feladatát évezredek óta remekül betölti. Így akkor is nagyon nehéz a társadalmi mobilitást beindítani, ha kifejezetten és drasztikusan erőltetik, mint például ma Indiában, vagy régen az ötvenes években például Magyarországon.
A mobilitás erőltetésének az eredményessége a közhiedelemmel ellentétben sosem érte el összességében a néhány százalékot.
Ha viszont nem is erőltetik a mobilitást, akkor az a társadalom rövid úton hierarchikus indiai kasztrendszerré merevedik rohamosan elhülyülő elittel a csúcsán, ami előbb-utóbb katasztrófába vezet megint.
Ezt láthatjuk ma ismét Magyarországon.
Enélkül az önzés nélkül az emberiség rég legalább az ötödik évezredben lehetne.
Még a hülyék is.
2016. 07. 31.
Ne nézd a hozzászólások dátumát! Szólj hozzá bátran bármikor!
